2017. augusztus 27., vasárnap

Kritika: Assassin's Creed Syndicate

    Közeleg az ősz, nemsokára kiadják az év legjobban várt játékait, köztük az új AC-t, az Origins-t. Számításaim szerint október 23-a után ellepik az internetet az AC Origins gameplayek illetve kritikák, valószínűleg én is kifogom próbálni, amint időm engedi. Ennek megfelelően szeretném lezárni a korábbi AC játékokat, melyek közül csak a Syndicate-et nem játszottam végig. Na nézzük...


   Még a megjelenése idején elkezdtem a játékot, de akkor valamiért annyira nem fogott meg, illetve technikai okok miatt problémás is volt a játék nekem (tört játék, megesik). 
Most viszont újult erővel vetettem bele magam az ipari forradalomba (London, 1868.), mint asszaszin. Pontosabban mint ikerpár.


   Mi az első benyomásom a játék végigjátszása után? Az, hogy túl rövid volt, de rövidsége ellenére mégsem éreztem azt az extázist amit a korábbi játékok zöménél éreztem. Jó volt a sztori, érdekes dolgokat tudhattunk meg az asszaszinok és templomosok közti harcokról, stb. Ennek ellenére mégsem nyűgözött le annyira, mint amennyire vártam. 
A sztori kijátszása után még maradt pár küldetés a körzetek megszerzéséhez, melyeket majdnem nyűg volt végig csinálni. Főleg az emberrablás missziókat... 

    Eleve ez az RPG vonal amit az AC elkezdett követni az Unityvel, nekem ellenszenves. Az Unity esetében még tetszett is, hogy van skillrendszer, mégha nem is sok opcióval, de jópofa. A Syndicateben ez a húszmillió féle skilldolog amit fejleszteni lehetett már kissé túlzás volt. A rankrendszer meg egyesenes felháborító.. Ugyan azok a karakter modellek, csak az egyik feje fölé egy Level 3 jelzés került, a másikéra pedig Level 9, ezzel pedig az egyiket fellököm és meghal, a pontosan ugyanolyan 9-es szintű pedig engem lök fel.. Nekem ez nagyon nem tetszik. :/ Lehett volna kicsit több karakter modell, és akkor ahhoz párosítani a szinteket, vagy valami. Vagy inkább ezt a rankrendszert elfelejteni úgy ahogy van.

   A másik ami kissé zavart, bár nem tartom igazán negatívnak, hogy a fegyvereinket megszerzésük után még lehet fejleszteni amivel hatékonyabbak lesznek. Ez jó dolog, csak azt ne programozták volna bele ezek a mocskok, hogy a különböző fegyverekhez különböző rank kell.. tehát ha 10 XP kell a 9-es rankodhoz, akkor a fegyvert nem szerelheted fel, csak ha átlépted a szint korlátot.. Ez nekem olyan szerencsétlen húzásnak tűnik.. Visszasírom a korábbi AC játékokat ahol már majdnem az elején megvehetted a legjobb cuccokat és akár egész játék alatt azzal nyomulhattál, mert neked az tetszett. De hát az élet nem kívánságműsor.


   Ami viszont nagyon tetszett, az a látvány. Na erre aztán nem lehet panasza senkinek. :)
London elképesztően jól néz ki. Az közismertebb épületek apró részletei, a textúrák, a sártócsák tükröződése, mind-mind lenyűgöző! Még alacsony grafikán is, ami ismét azt jelenti, hogy nem a skálázás miatt lesz szép a játék, hanem a grafikusok végett. Az Unity esetében is ez volt.
A külcsi mellett pedig a karakterek is egészen megtetszettek. Akár a főhősökre gondolunk, akár a mellékkarakterekre, mint például Green vagy Abberline. Mondjuk a főgonosz ismét egy töketlen fajankó.. 

   Összességében a játék megtetszett, örülök, hogy elköteleztem magam a végigjátszására, bár nem gondolom, hogy újra leülnék végig vinni. Ellenben a Brotherhooddal, a Black Flaggel és a Rogue játékokkal, melyeket akár 3-4x is kijátszanék, mert annyira megtetszettek. :)

Köszönöm, hogy végig olvastad! Szép napot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése